1996-ban egy budapesti ház padlásán régi filmtekercsekre bukkantak. A megtalálók nem sokat tudtak a szalagok eredetéről. Csak arra emlékeztek, hogy a családfőre – aki azóta elhunyt – egy kollégája rábízott több tekercs filmet a második világháború idején. Később kiderült, hogy a kolléga - akit deportáltak - egy tehetséges amatőrfilmes volt. A filmgyűjtemény pedig az ő, Deutsch Richárd hagyatéka. A húszas-harmincas években élt filmes családját és örököseit évtizedekig sehogyan sem sikerült megtalálni. Húsz évvel később jelentkezett egy férfi, aki gyanította, hogy a filmeket nagyapja készítette. Nevén kívül azonban semmit sem tudott róla. Számára akkor vált nyilvánvalóvá, hogy rokonait látja a képeken, amikor felismerte édesanyját kislányként. Azt az embert, akinek hallgatása hét évtizeden át elzárta előle nagyapja és egész családja történetét. Deutsch nagypapa titkát azonban mégis sikerül megfejteni. Az izgalmas nyomozás tanúja a néző, akinek szeme előtt bomlik ki a 20 századi budapesti zsidó család története, melynek részleteire a digitális archívumok is fényt nyitnak. A filmszalagokon sorra jelennek meg az elhallgatott család tagjai, akikhez csaknem olyan közel sikerül kerülnie a gyökereit kereső unokának, mintha valóban ismerte volna elveszett nagyapját.

2015. december 9-én a Pécsi Egyetem kutatócsoportja nemzetközi hírű bejelentést tett: megtalálták Szulejmán szultán 450 éve keresett sírját Szigetvár mellett. 2017-re bizonyossá vált, nem csupán Szulejmán Türbéjének, hanem egy egész kisváros maradványai kerültek elő. A síremlék körül – ami az oszmán hódoltság idején fontos zarándokhely volt a muszlimok számára - ugyanis lakóépületek, laktanya, egy kolostor és egy dzsámi maradványai is megmaradtak. Pap Norbert professzor és csapata a bejelentés óta rendszeres vendégek törökországi és a világ más pontján megrendezett tudományos konferenciákon. A sírt ugyanis sokan, sokszor keresték, de annak 17. század végén történt lerombolása után senki nem találta. A mauzóleumról rengeteg legenda maradt fenn. Sokan tudni vélték, hogy a sír - amiben Szulejmán belső szerveit, köztük a szívét temették – kincset rejt. A régészek meg is találták egy rablógödröt, amit a kincsvadászok hagytak maguk után. A Pécsi Egyetem munkatársai évekig tartó kutatásának állomásait pontosan dokumentálja a film, történelmi hátteret biztosít és kapcsolatot keres a jelennel. A dokumentumfilm – a lelet történelmi jelentőségén túl – a kutatók áldozatos munkájáról, nehézségeikről és sikereikről is szól. Stábunk Pap Norbert professzor csapatával szoros együttműködésben, tudományos alapossággal, de az emberi szálat is figyelembe véve dolgozta fel filmen az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar tudományos sikerének a történetét.

"Alázatra van szükség, a zene nagy dolog és tisztelni kell." - súlykolja tanítványai fejébe Snétberger Ferenc Kossuth-díjas gitárművész, aki 2011-ben létrehozta a nevével fémjelzett Zenei Tehetség Központot. Világszínvonalú képzést nyújtanak hátrányos helyzetű fiataloknak, segítve őket zenei karrierjük elindításában. Erről szól ez a film.

1949-re Magyarország újra sötétbe borult. Az ország teljhatalmú ura Rákosi Mátyás a szovjetek parancsára a kor legnagyobb és leglátványosabb kirakatperét készítette elő. A hatalmas színjátékhoz azonban nemcsak forgatókönyvírók és színészek kellettek, szükség volt operatőrökre és rendezőkre is.

A XXI. századi ember elveszítette annak képességét, hogy eggyé válva a természettel kiszámítható, és jól működő világot teremtsen. Szabad-e hinni annak lehetőségében, hogy mindent elölről kezdhetünk, vissza lehet térni az alapokhoz, és mindazt, amit eleink jól ismertek, elő lehet venni, és újra hasznossá tenni? A film egy család történetén keresztül mutatja a kivonulás és újrakezdés mindennapi buktatóit.

Magyarországon a mezőgazdasági termelőknek a harmincöt év alattiak aránya nyolc és fél százalék, a földalapú támogatást igénylők harminc százaléka hatvan év fölötti. A vidéki fiatalok számára már nincsen varázsa a gazdálkodásnak, földművelésnek.
Egyre több olyan programról hallani, melyeket azzal a céllal indítanak, hogy népszerűsítse, megismertesse a városi fiatalokkal a vidéki életet, a gazdálkodást. Ilyen a Vidék kaland program is, melynek keretében fiatalok eltöltenek egy hetet egy vidéki gazdálkodónál és ott mezőgazdasági munkát végeznek. De mi a helyzet, ha egy nagyvárosi fiatal ezek hatására úgy dönt, hogy gazdálkodó lesz? Van esélye egy működő gazdaság létrehozására? A filmünk egyik erre próbál választ keresni.
Bemutatunk olyan fiatal párokat, akik a menedzsertempót erre a lehetetlen küldetésre cserélték le. Olyan emberek, akik a városi zsúfoltság helyett a vidék békéjét választották annak ellenére, hogy nem volt a családjukban korábban semmilyen paraszti hagyomány.
Ám megnéztük az érem másik oldalát is. Mi a helyzet azzal az idősödő parasztemberrel, aki családja révén kötődik a vidéki élethez. Hogyan látja ő a paraszti élet évszázados kihívásait, és mi tartja még mindig a föld közelében?
Hogyan látja ő a városi ficsúrok kezdő kapavágásait?
Ezek a párhuzamba állított világok, egy érdekes kontrasztot mutatnak és a film végén mindenki eldöntheti, hogy Ő maga elköltözne e vidékre gazdálkodni.

A Föld lakossága óráról-órára egy kisebb városéval lesz nagyobb, miközben a globális felmelegedés és a környezetszennyezés miatt egyre kevesebb a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület. Lépést tarthat-e a növekvő fogyasztással az élelmiszeripar, és mi ennek az ára? Juthat-e húsz év múlva elegendő étel mindenki asztalára?